Hogy a belgák nagyon szeretik a hasukat és hasábkrumplit esznek gofrival, sörrel alapoznak és szeretnek étterembe járni.
Brüsszel belvárosát támadtuk le barátnéimmal, az Eurostar vonatállomásról kilépve átkeltünk egy erősen arab negyednek látszó kerületen, egy hatalmas útátrendező építkezésen, némi mellékutcás sétálás után megérkeztünk a pisilő kisfiúhoz. Itt szokás szerint tömegesen szelfiztek a turisták, majd megéreztük a gofrisütők illatát és befordultunk egy adag sült krumplira. Ügyesen vettük a csokiboltok kísértését is, majd a fő téren szétfotóztunk minden házat.
Beültünk gofrizni is végül, majd elkaptunk egy városnéző buszt, a kisebbik körre jutott idő, az Atomium helyett az EU negyedbe tekeredtünk el. A busz tetején nagyon csípős volt az idő, viszont a kilátás! Megtudtunk pár csipet dolgot Belgiumról, a belgákról, nyelvről és történelemről, és hát az étvágyukról is. Ezzel a tudással már érthető a Fő tér és környéke, gofri, csoki, krumpli, szuvenír és ezek bármilyen kombinációja. Néhol kávé.
A buszos körben láttuk a műkereskedő és a művészeti negyedeket, a király nagy palotáját parkkal és számos rettenetes nagy épületet, amire a belgák büszkék.
A következő brüsszelezéskor majd megtudakolom, miért lett a Zuid/Midi körüli kerület Stalingrad és belevetem magam Magritte életművébe is.
szalonnacukor 
Öröm látni téged!
Ez már a Karcsitól kapott papírral történt?
Igen, a kék könyvecskét vittem magammal, megszerezni az első pecsétet bele.
Korábban azt mondták az itteni kettőspolgár barátaim, hogy érdemes kifelé az EU-ba a magyar útlevelet használni, visszafelé meg a britet, ki is próbáltam, egyszer a franciáknál, egyszer meg Pesten. Nem jó, mindegyik nembrit határnál elkérték a másikat is. Mert a kilépésnél belekerül a Zember a Rencerbe és nem szabad kilógni. Majd ha lesz ETIAS, majd akkor meglátjuk mi éri meg.
Viszont az jó, hogy most egy viszonylag mászkálós időszak következik.