Madridban láttam először eukaliptusz fát

november 12, 2014 § 2 hozzászólás

Az elmúlt két hónap tömör pörgés volt, szokásos ez már, október elejére sűrűsödnek a fontos dolgok az évben. A nem fontos dolgok is, csak azokra nem jutott időm, lallala. Munkahelyi nyüsszögés (minek dolgozom azt amit, mit csináljak inkább) letudva, apróbb váltással megjavult átmenetileg, de hatása nem tartós, pont, történet vége. Online agyfényesítés folyamatban, a learning bug már itt rág megint, aztán az időjárás és szokásos “lélekmelegítő” formája, a felhők és az égi víz ismét próbálkozik “kedélyjavítással”, egyelőre még ellenállok. Költözködések, házi partik, univerzummal való komoly beszélgetés, vajákos praktikák és nyolc kiló malacfarka-pörkölt mind megtörtént októberben, valamint adóhivatalilag rendeződött a bukszám tartalma, ennek örömére új laptop érkezett, meg egy rakás illóolaj. A legnagyobb esemény, amely láncreakcióban sok mindent megtanított magamról magamnak, egy születésnapi ajándék volt, a londoni barátaim szépen összedobták a pénzt egy utazási kuponra, melynek végeredménye egy kellemes madridi hétvége volt.

Ott láttam életemben először eukaliptuszfát, amiről meg is tudtam, hogy eukaliptuszfa, illattal és szép fényképpel. Valamint sok érdekes dolgot láttam, túristakalauzom jegyzetelt belül, a legnagyobb tanulság az, hogy kolbásszal minden jobb. Erősen rímelt az eddigi életfilozófiámra, szalonnával minden jobb, de hát miért is csodálkozom, a kolbász és a szalonna egy családba tartozik. Rendszertanilag. Ugye. Illusztráció következik egy belvárosi piacról (Madrid, Mercado de San Miguel)

IMG_0421_sm

Hol vagyok?

You are currently viewing the archives for november, 2014 at szalonnacukor.