Palancsinta Nap

március 7, 2011 § Hozzászólás

tulajdonképpen a húshagyókedd…

Itt a hétköznapi nevén Pancake Day, Palacsinta Nap, és a katolikus angolok és a palacsintafanok mind palacsintát esznek ezen a napon. A hagyomány úgy tartja, hogy a palacsinta mindazon gyomorvadító jóságot tartalmazza, amelyek majd a következő napon kezdődő böjti időszakban tilosak lesznek. Zsírt, vajat, tojást… és ez csak a kezdet.

Az alapreceptjük majdnem ugyanaz, mint a magyarországi, egyetlen különbséggel, mégpedig ők a kész palacsintára még szórnak cukrot és citromlevet. Ezt a savanyú dolgot nem tudtam, pár napja vásároltam egy köteg kész palacsintát (ja mert jó akciós ára volt, nem hogy sütöttem volna magamnak megint) és megkóstoltam vele a butterscotch szirupot, amelyet a vajsör harrypotter-receptjében találtam, na szóval a palacsintát furcsának találtam és nem jöttem rá, hogy miért nem édes és miért olyan savanyú… de egy röpke nyomozás az interneten mindjárt megadta a választ.

Dobtak be a postaládába vásárlásra ösztönző prospektusokat is szép számmal, levélszemét, máskor lendületesen segítem őket további útjukon a kuka felé, de most megakadt a szemem egy sárga képes füzeten, amely csupa palacsinta-receptet tartalmazott és persze minden idevágó bolti cikket. Volt benne számos furcsaság, amerikai majdnemkész palacsintapor rázóflakonban, fluffy azaz bolyhos palacsinta, bár szerintem ennél a vatta szót jobb lesz használni, valamint palacsinta spenóttal és fetával. Továbbá számolatlan mennyiségben mindenfajta cukorszirup.

A boltban készen kapható palacsinták közül csak egy fajta van, ami akkora, mint az otthoni, a legtöbbjén ott is a felirat, hogy francia ételről van szó, a jó öreg angol palacsinta azonban más. Kisebb átmérőjű és vastagabb, szoktak beleszórni mazsolát is a tésztába, és a tészta egyáltalán nem hasonlít a magyar megszokott tésztára. Inkább hasonlít egy piskótára, egy kicsit sűrűbb állaggal. Alapjáraton édes, nagyon édes és erre kell még rátuszkolni a cukorszirupot, amerikafanoknak juharszirupot, amit a tészta úgy szív be magába, mintha a sivatagot locsolnánk.

Az étteremben a reggeli menü része a palacsinta, az is ilyen sűrű és tenyérnyi átmérőjű, a legtöbb ánglius ezt hússal eszi és sziruppal. A hús disznó, a szirup édes. Néha még szalonnát is kérnek hozzá, egy jó adag kávéval nyakon öntve csupa energia… talán már csak a sült bab hiányzik… Egyszer megkóstoltam, furcsa, de nem rossz. Fél sziruppal egészen izgalmas. Bár a disznóhúspogácsa-hamburger inkább mustárral jó… már ha lehetne itt kapni olyan mustárt, mint amilyen az otthoni. De nem lehet kapni, így aztán ráfanyalodunk a dijoni mézes-mustárra, jó dolgunkban.

Mindjárt kedd lesz és akkor belecsapok a serpenyőbe, ez a vattás változat érdekel, ki fogom próbálni a receptjét, valamint kipróbálom a kedvenc elméletemet, hogy érvényes-e palacsintára. Mely szerint szalonnával minden jobb.

*

175 g sima liszt, 1 tk sütőpor, 25 g porcukor, 2 nagy tojás, 2 dl natúr joghurt, 2 tk napraforgó olaj. A gyártási utasítás az összekeveréstől megegyezik a magyar megszokott technológiával, csak kisebbet kell plöttyinteni a merőkanállal a serpenyőbe.

A recept végén ott van, hogy kipróbálható vele a bacon és a juharszirup. Nna. Anglia egy fura ország :)))

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Mi ez?

You are currently reading Palancsinta Nap at szalonnacukor.

Meta

%d blogger ezt kedveli: