Kint esik és fúj

november 12, 2010 § 8 hozzászólás

Igazán ramaty őszvégi idő lett. Ma egész nap zuhogott, amolyan angol módra. Úgy nézett ki, hogy szélfújós reggellel indított a weather, cseppekben jött a víz az égből, igazából fel sem tűnik már az ilyesmi. Párás levegő mindenhol. Délben kisüt a nap, de a kertek alatt már ott jönnek a fekete fellegek. Egyik percről a másikra ideérnek és le is szakad az ég, mintha hóvihar fergetegne, úgy szakad az ég vize. Negyed óra múlva elfogy a víz, kisüt a nap, de csak egy kis csíkban szabad az ég, mert a következő vízhadosztály érkezik. A hőmérséklet nem túl rossz. Délutánra túl vagyunk négy-öt esőn, a hideg is megérkezik. Néha nem esik, hanem csak a szél zúg, néha nem zúg a szél, hanem csak a víz kopog az ablakon, most éjfél előtt meg már két órája rángatja az ajtókat a huzat, dől a lé… és be is kellett durrantani a kályhába, mert fagyott már a fogkefe mozgatás közben is…

Hát akkor most már minden körülmény közrefogott abban, hogy fotelban olvasós estét tartsak, ráadásul még amolyan jóságok is felsorakoztak, amelyek hab a tortán, tehát tételesen:

– csokis keksz frankó fémdobozban illetve ból bele a számba

– tea, hagymás esti vacsora és sajtok

– takaró, puha pizsama (oppsz, évtizedek óta nem hordtam ilyet, de most kell, mert fázik a lábam reggelre) és játékmackó-szőrű zokni

– öt darab magyar nyelvű szép irodalom a böröndből

– esti kellemes bágyadt fáradtság az egész napos papagájkodástól

– gyógysopping munka után (de drága farmer volt, de végre maradéktalanul hibátlan, sötétbarna kord, 16 short a mérete és milliméterre passzol, további következtetéseim mellékszálak, végre van olyan konfekció, amely nem amorf lényeknek szól, valamint az is jóság, hogy a 20-18-16 méretcsökkentő vonalban még mindig van elérhető cél és potenciál)

NA ÉS AKKOR

most itt sírok a félfotel-félágyamban, ölemben a könyv és néha csak simogatom a borítót, mert olyan szöveg jött szembe, hogy szíven talált, ezeken rágódok egy éve és mire majdnem megszülöm a megfogalmazást, jön egy tökéletes és akkor most le se tudok majd feküdni, olvasnom kell és reggel lesz se érdekel, csak a hasonlóságok… nem utolsó sorban Lénárd Sándor szívmelengetően gyönyörűségesen beszél el.

Az sem véletlen, hogy kedvenc kommentelő társaságom már versre fakadt, hmm, kissé szűken írom az infót, de hát nincsenek véletlenek, jók a versek és most ráadásul még a könyvem is válaszol :)

Egyelőre itt vagyok, és új életet kell kezdenem.
Új életet kezdeni! Ki nem határozta még el, hogy új életet kezd? A vasárnap délelőtti prédikáció után szokás új életre buzdulni. Akkor is, ha az orvos kijelenti, hogy ezúttal a vérvizsgálat negatív. Vagy, ha azt mondja, no most meggyógyult, de legközelebb vigyázzon! Vagy, ha valaki elkezd angolul tanulni, vagy leszokik a cigarettáról… De az új élethez – azt ezek tudják a legjobban – más kell: fájdalmasabb operáció. Még egypár év börtön se elég vagy kolostor. Ha új életet akarsz kezdeni, fogd a kis koffert, és menj idegen országba. Pénzt a biztonság okáért ne vigyél, mert előbb-utóbb régi életet veszel rajta: újra megszerzed kedves könyveidet, szeretett kottáidat, levelezel barátaiddal, felépíted a szobádat úgy, ahogy azt szeretted. Lesz íróasztalod s lámpád, mint otthon, azt a tintát használod, azt az orvosságot szeded, az lesz a virágod, amelyet otthon vártál virulni. Szüleid képe lesz a falon, régi naplóid fognak kísérni. Régi életed felszáll a tárgyakból, amelyek kísértek, s hű szolgáid voltak. Elfojtja az új életedet.
Ha új életet akarsz kezdeni, a régit be kell fejezned. Meg kell halnod, fel kell támadnod. Gügyögve kell megtanulnod az új nyelvet s az új szavakkal az új hasonlatokat; új verssorokat kell tudnod, ha idézni akarsz. Meg kell tanulnod, hogy a patikának más szaga van. Más az udvarias szó, mások a tabuk. Mást kell kiáltanod, ha valaki a lábadra lép. Ha éhes vagy, más ételekről álmodsz. Ha pénzt keresel, új számok mondják az értékét.

*

Az egyedüllét szép, de akkor szép, ha – luxus. Ha az embernek sok, érdekes ismerőse van, s egy estére vagy egy hónapra önmagát választja társul. Ha elzárja magát a világtól, hogy annak tarka képét összefogja, hogy érzelmei elsimuljanak. De rossz egy idegen városban senkit sem ismerni: azzal nézni a telefont, hogy az – hacsak téves kapcsolás nem jön – egy kedves szót sem fog adni. Örülök, hogy pár új embert fogok megismerni. Valamit várok – de a valami életünkben majdnem mindig valaki.

Advertisements

  • Fejérné Vera szerint:

    Végre újra itt :-)A stílus ismét fantasztikusan Metás. Láttam magam előtt, amint a fotelban előkészülsz az olvasáshoz. Megírhatnád milyen könyveket vittél, kíváncsivá tettél.
    Látom már, hogy lesz mit olvasnom is.

  • Mila szerint:

    Ritka az ilyen egyezés, nem csodálom, hogy szíven talált.
    Én meg csak azt mondhatom, hogy egyik szemem sír, a másik meg nevet. Érted ugye? Ilyen a lelkem: :( és :)

    • Meta Hari szerint:

      mila, neked a síros szemed is nevet, legalábbis én legutóbb úgy láttam :) aztán a puncstortázásért még hajlandó vagyok hazamenni, az nem lehet, hogy ne jöjjön össze! :)

    • Mila szerint:

      Az jó lesz! :) Talán akad még valahol cucilista puncstorta. :)
      Nevetős szemben is elfér egy könnycsepp…

  • rhumel szerint:

    Lénártot olvasol, az nagggyon Neked -is- íródott.:)
    (Serf és Zoli de sokat emlegették annakidején!)

  • Fejérné Vera szerint:

    Darvasi most mesét ír, de természetesen most is nagyon saját stílusában és már tesztelte több helyen az olvasók véleményét. Egy ilyen alkalomnak én is részese voltam, jól szórakoztunk. A szerző felolvasta és kommentálta a készülő kötet egy részét, a biztatást megkapta, szóban és tapsban is :-)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Mi ez?

You are currently reading Kint esik és fúj at szalonnacukor.

Meta

%d blogger ezt kedveli: