Az ángliusföldi vidám építészet remekeiből

március 30, 2010 § Hozzászólás

Brixton közepén van egy park, amely a téli hónapokban jelentős ráncfel-varráson esett át, új díszburkolat, új világítás, új aszfalt és forgalmi rend. No és persze új fű került oda, ahol a régi már nem bírta a kiképzést. Van szökőkút is, zenés csinnad-rattával nyitották meg március elején. Egyszer egy szép napon, amikor már majdnem meleg napsugarak szaladtak le az égből, hazafelé menet elsétáltam a térre, megnézni, milyen a közepében lenni. Eddig csak a pult mögül állva nézegettem a sarkát, vagy éppen a buszon közlekedve suhantam el mellette. Nem rossz, mondtam, sok pad van, sok fű. És ekkor láttam meg a legújabb fákat. Fém törzs, fém levelek, modern szobor. Hát. Én inkább ültettem volna valami régebbi stílusút. Mondjuk egy platánfát. Ez az új tartós is, meg művészi is, de hiányzik belőle az, amit a fák attribútumának mondunk, az állandó jelző, az árnyéka és a madárcsicsergés.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Mi ez?

You are currently reading Az ángliusföldi vidám építészet remekeiből at szalonnacukor.

Meta

%d blogger ezt kedveli: