Egy szarkafészek kellős közepéből

augusztus 15, 2009 § Hozzászólás

írom most ezt a bejegyzést, ami azt jelenti, hogy olyan az ágyam teljesen. Táska félig nyitva, folynak belőle a szerzett cuccok, a falon pár erőszakos szúnyog maradványa, a takarón csokipapír szétcincálva, telefon, papírpénz, újságok, képeslapok, zokni, vászontáska, útikönyv, egy kivégzett szódásüveg, színes párnák, pizsama helyett farmernadrág és egy alma.

Tegnap szép nap sütött, jók voltak a fények, elkaptam egy buszt, most már negyedjére indulok neki, el kell hát mennem megnézni a Crystal Palace nevű helyet, a maradványokat, a környéki városrészt és amúgy is benne volt a levegőben, lévén ott most egy Modern Pentathlon World Championship van és az étteremben a napokban felszaporodtak az éhes sportolók. Két nagyobb társaságot is elkaptam, egy spanyol és egy török akcentust, mondanom sem kell, egy hajszálnyi problémánk sem volt az egymás megértésével. És csengett a kassza nem mellékesen, ezáltal az én munkahelyem is biztosabb. Mellékszál elvágva, Gipsy Hill a városrész neve, ahol van a nagy mező és a régi Crystal Palace romjai, mellette kert és remek kilátás. A városka hangulata felettébb inspiráló, az esti fényben olyan életöröm tört rám, hogy nem győztem fotózni.

Megint azt éreztem, hogy itt és most mindent lehet.

Az elkészült fotók kivételesen csak a töredékét tudják átadni a hangulatnak, illetve jó pár dolgot képtelen voltam a keresőbe tenni, egyszerűen csak álltam ott, szívtam a zsírszagot és bámultam… Ami megvan, az itt jön:

2009_08_13_Cristal_Palace

Ahogy odaértem, a legjobb fények mutatkoztak, kapom is a gépet, erre csak egy lemerült akku jelzést látok. Jócskán körbementem, mire megtaláltam az elemek forrását, ez egy Sainsbury’s nagyábécé volt, akkor hát mindjárt meg is néztem a csokis fánkokat és a vizezeket. Elemek, fánkok, víz, zsebkendő, aztán hajrá újra fényképezni!
A nap további pozitív hozadéka, Tetszik – Nem Tetszik Rovat bővítéssel egybekötve:
– láttam végre a város szélét, az ‘igaz hogy’ jelzővel megtámogatva, zoom-objektívvel csak és talán tényleg a szélét
– láttam egy olyan fát, amelyet sárkánynyelvek nyaldosnak a törzsén és máskor ilyet még sose, pár fénykép segít majd a határozáshoz
– láttam néhány részletet lakóterekből, amelyek segítenek meghatározni az angol-angolságot
– hallottam magyarokat, szörnyű volt, anyáztak hangosan és valakit szidtak,
– a fényképek monitoron való tanulmányozása után rájöttem, sokat kell még tanulnom a technikáról, hiába van a kezemben okos gép, attól még nem lesz helyes a kép, az optikát időnként illik megpucolni és ha ezek után sem éles a kép… a beégések újabb fekete pontok.
– hiába van közelebb a belváros, itt is ugyanolyan nyugodtan köpködnek az öltönyösök a pubok sarkán – ezt nehezen szokom meg, hiába London…

És akkor talán ennyi elég is lesz ebből a napból, a képek kommentjeit kell még befejeznem, és pár szót a szótárból.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Mi ez?

You are currently reading Egy szarkafészek kellős közepéből at szalonnacukor.

Meta

%d blogger ezt kedveli: