Hungáriádák

február 25, 2009 § 3 hozzászólás

Milyenélet szagú a következő két esemény? Pont olyan kettős, mint minden más. Egyik az – még – nem saját sztori, csak pont tegnap értek egymás mellé.

Megszabadulni a nagy zöldkörös banktól, hogy ne kelljen mindenféle csip-csup ügy miatt befáradni a fiókba – csakis személyesen lehet, persze soha sem megy minden elsőre hibátlanul, jajj még ez, jajj az lemarad, fizetni kell levélben érkező titkos költségeket és azok késedelmi kamatát és hogyan lesz egy hónap múlva 400 forintból 1900 forint – befizetni való, na persze hogy személyesen. A hibátlan befejezés garanciája még mindig nem megfelelő. Ezt kissé kevesebb szóval kálváriának is lehet mondani.

Megszabadulni egy kék propelleres telefoncégtől – negyedóra, ám két fura kérdés után lehet csak. Az egyik, most fizet vagy majd később utalja át az előfizetés maradékát? Mit csináljunk a bónuszösszeggel a hűségszámláján, kér feltöltőkártyát vagy inkább egy telefont? A két kérdés elhangzása után véletlenszerűen bólogattam, végül is most mondtam fel a kapcsolatomat a céggel, mert nem kell egyelőre a segítségükkel tömegkommunikálnom* és erre adnak egy telefont.

A magyar királyi posta zuglói része eddig hibátlanul teljesített, írtam is fel nekik egy piros pontot a 176 fekete mellé. Gondosan tanulmányozom az angol királyi posta szolgáltatásait, ott a hírek szerint útlevelet is lehet utaztatni, öt napon belül visszajön úgy, hogy közben intézés is történt a hivatalban. Kénytelen leszek ezt is kipróbálni, ki nyer ma alapon.

Megszabadulni a káposztalogós kábeltévésektől – egyelőre két lépés volt és három óra várakozás, bár a helyben kifizetett összes költség után még érkezett csekk elő-fizetésről márciusra.

Tehát ha a kezdésnél feltett kérdésre válaszolni akarok, akkor a milyenélet címkét egy nem túl hízelgő másikra kell cserélnem, és egy mellékszájízzel, hogy személyesen ezen aligha lehet változtatni. Még ha befáradok is a Magyarországba és várok három órát.

Oké, most apeh jön.

*a tömegkommunikáció az itt most egy erős túlzás, egy embert szoktam magamtól felhívni, azt is legfeljebb egyszer egy héten, na tömeg. Utóirat kettő, már csak a tés telefonom maradt, az meg titkos, ehhe…

Advertisements

  • s@só szerint:

    Azért kissé irigyellek a megszabadulásaid miatt… úgy elmennék mostanság én is ebből az országból, de úgy! Egyre jobban nyomaszt az, hogy magyar törvények szerint kell igában élnem…az Európai Unió polgáraként.

  • bluemoon szerint:

    Én vissza se néznék. Nem hogy visszajönnék…:(

  • Meta Hari szerint:

    Nálunk is állandó lemez ez a jövő-felélés és esély-megsemmisítés és akkor még csak nem is politizáltunk. És akkor még nagyon nem is politizáltunk. Most akkor meg kell fogni az angol mopnyelet. Vagy ilyesmi.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Mi ez?

You are currently reading Hungáriádák at szalonnacukor.

Meta

%d blogger ezt kedveli: