Tejért, kenyér – boltba menés közben így néz ki a szomszéd utca
február 15th, 2010 § 2 hozzászólás
Pár fénykép következik a szomszédos hosszú utca házairól, a vasút másik oldalán lakunk, de az egyik oldalán van a bolt. A síneken nem lehet átkelni, ezért le kell menni az utca végére egy hídhoz, aluljárni, aztán visszajönni a bolthoz. Szerencsések vagyunk, mert mehetünk az utcánk elejére is, ott átmehetünk egy hídhoz, felüljárni és visszaslattyoghatunk a bolthoz. Ha eme második változatra vetemedünk, egy kicsivel többet kell slattyogni, ami igazán nem számít, ha ilyen szép idő van, mint ma. Teli szatyrokkal visszafelé mindjárt más véleményen vagyok.
Ma reggel slattyogtam egy sort, tejért, kenyér. Ha már volt egy olyan szerencsés beosztásom, hogy nem hajnali hatra kellett mennem dolgozni, hanem délre. Na ma csak ilyen slattyogós és félig rohanós napom volt, semmi extraság azon kívül, hogy azt hiszem megfázott az arcom és kint az utcán kora délután erősen hullottak a hópelyhek. De lent a földön nem látszott semmi, talán le sem értek…
Szép, derült idő és kék ég ahelyes házak fölött, tetszik.
Viszont a szállingózó, nem leérő hópelyhek szabadalmát átvenném felárral is:)))
/Lásd: a lapátolásért már nem vagyok annyira oda, így tél végén(?)- remélem tényleg vége végre. Egyelőre ugyan mínusz 8 vár kint. Már a kávét is felcseréltem mézes teára…/
Január, február, itt a nyár… szóval már csak egy picit kell kuitartanunk:-)