Az időjárás itt olyan, mint otthon a politika

Csendesen szemerkél az eső, nincs az a gatyarohasztó meleg, tegnap megbeszéltük a helyiekkel, hogy ez Anglia, ennyi a nyár. Most már nyár van és ilyen lesz őszig, néha majd persze jobban süt a nap. Azon gondolkodom, hogy régebben otthon, amikor azok a forróságok voltak, meg amikor kinyiffant a lázmérő a szobaasztalon csak úgy fekvésében, olyan levegő jött be az ablakon, na akkor sokszor mondogattam, hogy “de nagyo kiegyeznék a mindennapi 24 fokkal!” Tessék, itt van most meg.

Egyébként napfényhez a sok eső ellenére egészen jól hozzá lehet jutni, mert mostanában roppant sokat világos van és ez jó.

Kifigyeltem, hogy nagyon-nagyon sokszor az ángliusok is úgy kezdik a beszélgetést, hogy lecsekkolják egymást, mi a véleményük az éppen adott időjárásról. Az esőre elég sok szavuk van, tényleg, azt a ‘rain’-t, amit nálunk úgy nyomatnak a tankönyvek, azt itt csak a nagyon tudományos időjárásjelentések említik, a közepesen populárisak emlegetik, de inkább ragozott változatban mondják a nap jellemzésére, hogy ‘rainy’. Hétköznap meg water, shower, humid, drizzly… Néha van úgy, hogy szidják, aztán gyorsan témát váltanak. Pont mint nálunk a politia, kezdetnek jó lesz, kicsit lehet szidni, aztán ezután jöhet is a fő téma.

Egyébként további megfigyeléseim alapján az időjárásról való tárgyalás aztán evvel a pár szóval ki is merül és a népek itt rá se hederítenek, mi folyik az égben/égből. Csak ha már nagyon zuhog, akkor rázogatják dühösen a nyakukból a vizet. Azt már megtanultam az étteremben, hogy ha ilyenkor mosolyogva ajánlok nekik egy csésze teát, akkor azt jó néven veszik és visszamosolyognak, végül azt kívánják, hogy teljen a nap kellemesen tovább.