Míg szárad a lakk, a nő védtelen
január 28th, 2009 § 6 hozzászólás
Valahogy úgy adódott, hogy az első nagy lehuppanás után nekiálltam kilakkozni a körmömet. A dobozok várhatnak még, kell egy kis pihenés, fárasztó volt nézni a rakodómunkásokat és szokatlan is. Szokatlan folytatásra ártam. Aztán nem volt melegvíz. Aztán folytatni kell még a cirkulálást. Aztán holaruhám mitvegyekfel és szituációba keveredtem. Az idő meg szalad.
tanulok tőled, kösz :)))))))))))))
Semmi köze a körömlakkhoz, de: ma nem csuklottál?
Cserna-Szabó András Puszibolt-ját olvastam, néha felröhögve, közben gondolatban emlegettelek, hogy ezt olvasnod kell, élveznéd.
Az lemaradt este, hogy Rejtőbe oltott kicsit Vonnegut-os Ágota Kristóf. :)
@sasó: csak óvatosan… :))
@rhumel: nem csuklottam, ám beszéltem viszont annál többet, rémségesen sokat, hja, ilyen az ember lánya, amikor szép fiatalember mellé veti a sors és nem akarja elbénázni, inkább beszéléssel vezérel és jajj hát inkább csuklottam volna :))) egyébként a könyv már nagyon várólistás!
@bluemoon az előzőből: a lehet örülni?-re még odébb van a megnyugtató válasz, nekem még nem megy olyan profin :))
De már megszáradt nem? Megsúgom vannak gyorsan száradó körömlakkok is. De a hagyományos is, sőt a szimpla zománc festék is tuti száraz lenne ennyi idő alatt!
Ja, és hajrá!
meglehet, ide románc festék kellene, de hát azt még nem találták fel… de különben :)))